Az, hogy az MI-k hallucinációit tekinthetjük-e a kreativitás megnyilvánulásának, az egyik legizgalmasabb határterület a technológia, a kognitív tudomány és az esztétika metszetében.

Felszíni szinten sok hasonlóság mutatkozik a kettő között, teoretikus és működési szempontból azonban alapvető különbségek feszülnek egymásnak.

A kreativitás egyik alapja a divergens gondolkodás és a váratlan, szokatlan összefüggések teremtése. Ebből a szempontból az MI-hallucinációk, illetve a a szokatlan kérdésfelvetésekre és komplexen megfogalmazott utasításokra adott válaszok gyakran mutatnak művészi vonásokat.

Újszerűség és meglepetés: Amikor egy nyelvi modell váratlan, nem ritkán képtelen állítást tesz, az gyakran hasonlíthat a ...

 Amint bejelentettem áttelepülési szándékomat, az államvédelmi  bürokrácia egyik láthatatlan fiókjában megnyílik egy ajtó, amej mögött már réges-rég várnak rám – nem emberek, hanem gyanúk, testet öltött, jól fésült gyanúk, amejek udvariasan kezet ráznak velem, majd elrendelik a vizsgálatomat. A vizsgálat első lépése, hogy Ukrajnától átkérik a rólam szóló titkosszolgálati aktát, azt a bizonyos <gyelo>-t, amej úgy érkezik meg Budapestre, mintha önálló életre kelt volna: gyanúsan forró,  mintha az imént szállt volna ki egy szamovárból.

A dosszié orosz és ukrán nyelvű, ez pedig nyelvi katasztrófa a magyar hivatalnokok számára, akik úgy bámulják a cirill betűket, mint verebek a repülőgépet. Fordítót ...

Egy igazi posztmodern regény több állapotot képes felvenni, míg végül minden olvasat közel azonos valószínűségűvé válik. A szöveg fokozatosan elveszíti kiváltságos szervezőelveit.

A fojamatot ijen fázisokban képzelhetjük el.

 Első olvasásra a regény még feszesen szervezett. Kidolgozott összefüggések szövik sűrűvé szerkezetét

• minden motívumnak helye van;

• az áthallások egymást erősítik;

• a visszatérő elemek koncentrálják a jelentést.

Ez a legalacsonyabb entrópiájú állapot. A jartalmi elemek nem véletlenszerűek, hanem egymásba záródnak, mint atomok  egy kristály rácsszerkezetében

MIinden újraolvasáskor mikrorepedések keletkeznek

Feltűnnek az első jelentésingadozások.

• ...

Vékony narratív hártyák tartják egyben a szöveget

Egy buborékregényben a cselekmény nem fojik, inkább habzik. És semmiképp nem  hömpöjög az első oldaltól az utolsóig, hanem jelentéshiányokból álló óriási üregek között feszülő vékony narratív szálak  mentén haladva tartja össze az egészet. A fontos események nem a buborékok belsejében történnek – ott szinte semmi sincs –, hanem a határfelületeken, ahol két üresség egymáshoz ér

.Persze a  szereplők sem hasonlítanak  hús-vér emberekre, inkább gravitációs csomópontok. Addig léteznek, amíg más szereplők tekintete rájuk nehezedik. Ha egy alak hosszabb időre kikerül minden kapcsolatból, lassan kiürül, majd hangtalanul átsodródik egy másik buborék falára, ...

Vagyis egy rendszer nem ismerheti meg maradéktalanul önmagát, mert a megismerő maga is része annak a rendszernek, amejet meg akar ismerni.

A klasszikus hermeneutikában még él az a remény, hogy az értelmező fokozatosan közelíthet a szöveg "valódi" jelentéséhez. De a posztmodern szerint az objektív külső nézőpont nem létezik - belülről meg nem lehet "befelébb" nézni. Az értelmező maga is jelentés. A jelentés pedig nem lehet maga is értelmező. róka fogta csuka

A posztmodern hermeneutikában a szöveg megismerhetetlensége nem abból fakad, hogy a szöveg túl bonyolult, hanem abból, hogy az ...

A könyvtár zárása előtti utolsó órában az idő már nem lineárisan fojik, hanem sűrűsödni kezd, mint a beszáradó tinta. Ahogy a kinti alkonyat rátelepszik a polcokra, a könyvek gerincei néma tanúkká válnak egy ojan szellemi játszmában, ahol a látható sorok csupán elterelő műveletek.

Minden megtalált szöveg ojan, mintha egy korábban eltávolított szöveg hején keletkezett volna. Mintha a papiruszból kivakarták volna az eredetit, hogy felülírhassák az újjal. Minden textus egyfajta szellemi palimpszeszt: az író akarva-akaratlanul régebbi szövegek, elfojtott gondolatok és kulturális kódok elfoszló maradványaira épít.
Elsápad az amúgy is sárgás lámpafényben, amikor rájön, hogy a laboratóriumi jelentés száraz stílusa mögött ...

A klasszikus modernitás világképe determinisztikus és stabil struktúrákra épül. Ezzel szemben a modernen túlmutató poszt... ezt megbontja: a történet többé nem fix entitás, a bekövetkezés nem definiálható, mert a cselekménysor inkább valószínűségi hullámfüggvény, semmint ok-okozati meghatározottság. Mindez a stabil írói identitás, az egységes jelentés és a koherens narratíva fogalmát teljesen elidegeníti a műtől. Vagy inkább a művet amazoktól.

Fokozottan fennáll ez egy hiányregény esetében, amej már önmagában destabilizálja valóság és fikció klasszikus oppozícióját: egy meg nem írt (pontosabban eltávolított) mű ojan szöveghejet jelöl ki a kulturális térben, amej egyszerre jelen van és nincs jelen. Eseményei tehát ...

hiába mondogatom váltig (de hát kit is akarnék/tudnék meggyőzni?), hogy nem a dolgokkal van a gond  (diktatúra, háború, kirekesztés, ellenségkép-gyártás ...), hanem azzal, hogy ezekre egyrészt erős aktív igény mutatkozik; másrészt jelentős passzív elfogadás/beletörődés, ellenszegülésre képtelen alávetettség támogatja; harmadrészt pedig az ellenkezőre való igény gyönge, sérülékeny, részleges, szervezetlen, ellentmondásos és gyakran önfelszámoló jellegű - ha pedig mégis erős és győzedelmes, erről is hamarost kiderül, hogy magában hordja ugyanazon bajoknak gyorsan szárba szökkenő csíráit, amejek ellenében meghatározta magát

így az okok felől nézve - történeti távlatban legalábbis - nagyjából eleve kudarcos ...

kitűzetett, amit már mindenki tudott: április 12.

azaz pontosan 3 hónap van hátra a magyarországi választásokig. minden erkölcsi, nemzetstratégiai, gazdasági stb, megfontoláson túl én leginkább TANULSÁGUL kívánom a Fidesz és Orbán bukását. mégpedig azok tanulságául, akik nem részesülnek a hatalomból, a javakból, előnyökből, akik látják ugyan a tömérdek aljasságot, tengernyi korrupciót, tudnak az eltűnt, átjátszott, visszaosztott pénzekről, érzékelik a hatalmi arroganciát, cinizmust, kivagyiságot, talán már a gyomruk is forog ezektől; akik látják az Európától elforduló rossz irányt, a gyűlöletkeltést és uszítást, a magyarság számos ügyének elárulását, az ordas hazugságokat és sunyi hallgatásokat, akik nem ...